SZABADSÁG
IGAZSÁGOSSÁG
SZOLIDARITÁS
TISZTESSÉG

A

Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP)

2017. évi programja

Preambulum

A szociáldemokrácia megszületése pillanatától kezdve a kisemberek – a munkavállalók, a kis- és középvállalkozók, a nyugdíjasok és minden nehéz sorsú, az élet perifériájára szorult ember – mozgalma volt, egyetlen céllal, hogy megvalósítsa a szabadságon, a szolidaritáson, az igazságosságon, valamint a biztonságon és a tisztességen alapuló jóléti államot. 

Az MSZDP értelmezésében a jóléti állam egy olyan rendszer, ahol az állampolgárok többsége tisztes jómódban él, ahol egyetlen ember sem éhezhet, nem maradhat fedél nélkül, nem lehet munkátlanul, ahol feltételek nélkül gyógyulhat és tanulhat.  

A jóléti állam első és legfontosabb talpköve polgárainak szabadsága, azaz emberi szabadságjogainak összessége. 

Ma már természetesnek vesszük a lelkiismeret, a szólás, az írás, a gyülekezés szabadságát, a szabad vallásgyakorlást, de a szabadság azt is jelenti, hogy minden embert megillet az egészséghez, a tiszta környezethez, a munkához, vagy a szabad vállalkozáshoz való jog.

A szociáldemokraták tudják, hogy a piacgazdaság az a keret, amelyben minden ember szabadon fejtheti ki a személyiségét. Ellenben a szabadságnak is van korlátja: ez pedig nem más, mint a közjó szolgálata, valamint a másik ember szabadsága és méltósága.

A jóléti állam másik talpköve az igazságosság. 

Nem születtünk egyformának: génjeink különböző hajlammal és tehetséggel ruháztak fel, különböző a családi és társadalmi környezet, amelyben felnövünk. A létért való küzdelembe egyesek már eleve előnnyel, mások hátránnyal indulnak. 

A szociáldemokrácia sem tud mindenkit egyenlővé alakítani, de a kapitalizmus negatív vonásainak visszaszorításával, az esélyegyenlőség megteremtésével csökkenteni kívánja azt a szakadékot, amely az egyes társadalmi rétegek közt tátong. 

A jóléti állam harmadik talpköve a szolidaritás

Minden meghatározásnál egyszerűbben és szebben fejezik ki a szolidaritást Vörösmarty oly sokszor idézett sorai: „…nem vagyok magam /testvéreim vannak számos milliók/ én védem őket, ők megvédenek engem”. 

A szolidaritás egyik formája a progresszív adózás és annak közmegegyezéses elosztása. Másik formája a kötelező beteg-rokkant és nyugdíjbiztosítás. A harmadik az erős és független, az ország politikai életét jelentősen befolyásoló szakszervezetek jelenléte, amelyeknek érdekvédő szerepét – beleérte az üdülési és kulturális szolgáltatásokat is – egy szociális demokráciában a szó, az írás, a gyülekezés szabadságán kívül a sztrájkjog is biztosítja.

A jóléti állam negyedik talpköve a biztonság, a szó legtágabb értelmében. Az MSZDP értelmezésében ebbe a körbe tartozik határaink biztonsága, a belső rend, azaz az élet és a javak biztonsága, felkészülés a természeti csapásokra, az első lakás és az első munkahely garanciája, a teljes foglalkoztatottság, a munkahelyek biztonsága, teljes bizalom az egészségügyi ellátásban és a nyugdíjrendszerben. 

A jóléti állam ötödik talpköve állampolgárainak tisztessége. Az MSZDP értelmezésében a tisztesség az egyén, vagy közösség boldogulásának az az útja, amely nem jár egy másik egyén, vagy közösség erkölcsi, vagy anyagi kárával. Ezért az MSZDP elfogadható társadalmi magatartásnak tartja a tisztességes versenyt a gazdasági és társadalmi élet minden területén, de megengedhetetlennek, sőt megszüntetendőnek tartja a spekulációt, a protekcionizmust, vagy a korrupció valamennyi fajtáját.

A tisztesség nem csak baloldali érték, hanem általános emberi érték is. Ezért vallja magáénak az MSZDP is!

Magyarország az 1989-ben és az azt követő évtizedben nem csak az első békés gazdasági és politikai rendszerváltoztató országok közé tartozott, hanem azon kivételes országok közé, amelyek külső segítség nélkül, önmaguktól, önállóan építették/alakították ki a jogállam és az európai demokrácia alapintézményeit. Önállóan hajtották végre a gazdaságilag és társadalmilag szükséges reformokat.

A rendszer-átalakítás folyamatának napjainkig tartó második felében történtek azonban sajnálatos módon arra engednek következtetni, hogy az egyes ciklusokban a parlamenti pártok nem a társadalom minden tagjával, azok munkához jutásával, jólétükkel vagy elszegényedésükkel, magárahagyottságával törődnek, hanem saját maguk, másodsorban más pártok problémáival, főleg egymás lejáratásával, ezeken keresztül kizárólag a hatalom megszerzésével, megtartásával, saját táboruk pozícióba hozásával vannak elfoglalva.

Csak némelyik pártot érdekli, hogy a társadalom tagjai, a magyar emberek, nemzetiségek legnagyobb többsége nem magyar-, keresztény-, fiatal-, szabad- vagy egyéb demokrata akar lenni, hanem szabadságban, igazságos körülmények között, egymással szolidaritásban, biztonságban és tisztességesen akar élni.

A társadalom tagjai, az emberek, a munkások, a polgárok a lehető legjobb szociális körülmények között, a szó legszorosabb értelmében vett demokráciában, jólétben és boldogságban akarnak élni!

Az MSZDP elkötelezett egy jóléti állam létrehozásában! 

Olyan jóléti állam létrehozásában, amely demokratikus alapokra, a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás szigorú elkülönítésére, a többpárti rendszeren nyugvó választásokra, és az önkormányzatiság elvére épít. 

Egy szociáldemokraták által vezetett jóléti államnak alapja, hogy nemcsak állampolgárai, hanem azok utódai számára is biztosítsa az élhető jövőt.

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt az előzőekben megfogalmazott értékrend és alapelvek mentén alkotja meg programját, amely a jóléti, demokratikus, szolidáris államba vezeti el a Boldog és Gazdag Magyarországot!

                 

A szabadság

Az MSZDP célja egy olyan társadalom megteremtése, ahol az emberek saját akaratuknak megfelelő életet élhetnek, ahol alapvetően biztosított és garantált az egyén szabadsága. A szabadság nem csupán a mások önkényes akarata, vagy az elnyomás alóli felszabadulást jelenti. 

A szabadság minden személyt megillető jog, amely lehetővé teszi: 

  • mindenféle szolgaság elutasítását;
  • a politikai kényszerítéstől való mentességet;
  • a nélkülözéstől és a félelemtől való szabadságot;
  • elegendő anyagi eszközt az autonóm életvitel folytatásához;
  • a mindenki számára biztosított szociálisan kiegyensúlyozott életet;
  • az egyén szabadságát a társadalomban - akár az állammal szemben is;
  • az egyéni gondolkodás és érzés szabadságát, céljai szabad megvalósítását;
  • a szabad vallásgyakorlást;
  • a képességeiből fakadó önmegvalósítás lehetőségét;
  • a személy által jog szerint birtokolt dolgok fölötti rendelkezést;
  • a társadalomban és annak döntéseiben az aktív részvételt;
  • a digitális társadalomban a személyes adatok saját döntésen alapuló nyilvánosságát.

Programunk megvalósításának feltétele és egyben célja, hogy a sokoldalú rombolás megállításával megőrizzük és továbbfejlesszük a demokrácia mai intézményeit, gátat vessünk a fenyegető, sőt lassan a mindennapi életünk részévé váló gyűlölet-terrornak, és mindezzel utat nyissunk egy élhetőbb társadalom felé.

Igazi szabadságot igazságosság nélkül nem képzelhetünk el.

Az igazságosság

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt értelmezésében a társadalmi igazságosság egy társadalom olyan ideálját jelenti, amelyben a javak elosztása a társadalom etikai alapelveinek megfelelően történik. Ezen alapelvek az időben dinamikusan és a társadalommal együtt változnak.

A méltányosságként felfogott igazságosság alapvetően úgy foglalható össze, hogy a társadalomban minden értéknek, így a szabadságnak, jövedelemnek, valamint az önbecsülés alapjának egyenlően kell eloszlania a társadalomban, kivéve, ha az egyenlőtlenség mindenki számára hasznos. Az egyenlőség fogalmát a modern társadalomban egyre inkább az esélyegyenlőség és az esélyek igazságosságának fogalma váltja fel.

Az igazságosság esetében mindig a megtermelt, létrehozott anyagi vagy nem anyagi javak elosztásáról van szó, amelyet igazságosnak vagy igazságtalannak tartanak.

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt igazságosság alapelvei

  1. Az igazságosság első elve az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását jelenti, vagyis:
  • tiszteletben kell tartani az egyén gondolat-, szólás- és vallásszabadságát;
  • tilos az egyének bármilyen hátrányos, önkényes megkülönböztetése,
  • biztosítani kell mindenki számára az egyenlő jogokat és az esélyek egyenlőségét;
  • a társadalom minden tagjának joga van a kiszámítható, hátrányos megkülönböztetés és részrehajlás nélküli szabályokhoz, azok alkalmazásához;
  1. Az igazságosság második elv alapvetően a szociális és gazdasági egyenlőség kérdését jelenti:
  • igazságosnak olyan elosztás tekinthető, mely a társadalomban mindenki számára előnyös,
  • az igazságos elosztás olyan pozíciókhoz kötődjön, melyek mindenki előtt ismertek és nyitva állnak;
  • az igazságos állam megteremti a szociális hátrányok ellensúlyozását;
  • biztosítja az anyagi javak elosztásában minden résztvevőnek a teljesítményének és rászorultságának megfelelő részesedését;
  • igazságos az elesettek, a hátrányos helyzetűek, a kiszolgáltatottak emberhez méltó életének biztosítása;
  • az igazságos társadalom elutasít mindenféle politikai vagy gazdasági hatalomtól való függőséget.
  1. Olyan társadalmat kell létrehozni, amelyben:
  • a születés lottójától függetlenül esélyt teremt mindenkinek a boldogulásra.
  • lyan oktatási rendszert kell kiépítenie, amely földrajzi helyzettől függetlenül mindenki számára egyenletesen és magas színvonalon hozzáférhető.
  • szabályoznia kell az állásokba történő felvétel esetében a diszkriminációt, valamint
  • szabályoznia kell a minimálbéreket;
  • az államnak garantálnia kell egy minimális alapjövedelmet (!), és
  • az államnak garantálnia kell legalább az alapvető egészségügyi ellátást mindenki számára.

A szolidaritás

A szolidaritás a Magyarországi Szociáldemokrata Párt értelmezésében közös, kölcsönös kötelesség- és segítségvállalást, illetve mindenre kiterjedő együttérzést jelent az igazságtalanság áldozatai, a közös emberi lét iránt. Egy olyan közösségi és kölcsönös felelősségérzetet, amely közös érdekeken nyugszik, és egy közösség számára hasznos viselkedésben nyilvánul meg, adott esetben a saját, rövid távú haszon ellenében is. Ez a közösségi és kölcsönös felelősségérzet a társadalmi segítségvállalás rendszerében ölt formát, amelyet az állam szociális juttatásokkal biztosít. 

A juttatások jogosultságának megosztása történhet: 

  • Alanyi jogon: amely egy mindenkinek járó juttatás, a közegészségügy, a közoktatás, a családoknak járó szociális támogatás és az öregségi nyugdíj területén.
  • A rászorultság jogán: amely közös segítségnyújtást jelent a szociálisan rossz anyagi helyzetben lévőknek. Ebben az értelemben a közösség segíti a szegényeket és a rokkantakat szociális juttatásokkal, iskolai étkeztetéssel és taneszközökkel.
  • Érdemi elv jogán: amely esetben egy közösségi alapon működő rendszerbe befizető tag kaphat jogosultságot a juttatásra, például nyugdíjra, táppénzre, munkanélküli-segélyre.

A szociális demokrácián alapuló társadalomban szolidaritásról a szabadság és igazságosság megvalósulásával együtt lehet szó, amelyen belül központi kérdések az alábbiak: 

  • összeegyeztetni a szabadságeszmét az egyenlőségi törekvéssel,
  • harmonizálni a gazdaság hatékony működtetését a társadalmi igazságossággal,
  • erősíteni             a             szolidaritást,     biztosítani         az           emberi                méltóság            megőrzését                a             piaci versenykörnyezetben

                 

Az MSZDP gazdasági programja

Az MSZDP a szociáldemokrácia alapelveiből kiindulva tudja és vallja, hogy a gazdaság állapota, jövedelemtermelő képessége az alapja a társadalmi jólétnek, a gazdaság alrendszerei (oktatás, egészségügy, nyugdíjrendszer, stb.) magas szinten való működtetésének. A szociáldemokraták tudják, hogy a piacgazdaság az a keret, amelyben nem csak hogy minden ember szabadon fejtheti ki a személyiségét, hanem ez az a keret, amelyben a szabad versengés adta előnyökből eredően nemzetgazdasági szinten a legmagasabb termelési érték és minőség érhető el. 

Ellenben a piacgazdaságnak is kell hogy legyen korlátja: ez pedig nem más, mint a közjó szolgálata. A közjó szolgálatának közösségi módja a fejlett demokráciákban a progresszív adózás és annak közmegegyezéses elosztása, a kötelező betegségi, - rokkant és nyugdíjbiztosítás, illetve az ezekkel összefüggő társadalmi-szociális ellátások.

Ebből a megállapításból kiindulva alakította ki az MSZDP a gazdasági programját.

A program legfontosabb alapelvei: 

  • A program a szociáldemokráciát mozgalomnak, és nem termelési mód fajtának vagy végcélnak tekinti;
  • A program elhatárolódik a marxizmus XX. századi ortodox, bolsevik koncepciójától, hegemóniára törekvő szándékaitól, a végső és totálisan érvényes igazságokat kijelentő rendszerszemléletétől;
  • A program egyértelművé teszi a fokozatos lépésekből álló reformokat a baloldali stratégia érvényesítésében;
  • A célok ideológiai mérlegelésének döntő értékmérője: a szabadság, a társadalmi igazságosság, a szolidaritásra épülő közösségek megléte, a munkavállalók és munkáltatók biztonsága, a tisztességen alapuló verseny.

Gazdaságfejlesztés

Magyarország gazdaságát emelkedő pályára kell állítani. A hazai vállalkozások helyzetbe hozása mellett a magyar gazdaság fejlődése beindításának leginkább célszerű és kézenfekvő módja a magas hozzáadott-értéket képviselő termékek és szolgáltatások előállításának támogatása. Olyan gazdasági szerkezet kialakítása, amelyben a társadalom egyre több tagjának a munkájára van szükség.

A tudásalapú gazdaság feltételeinek megteremtése:

  • A tudásalapú gazdasági ágazatok helyzetbe hozása, támogatása (kutató, fejlesztő központok létrehozása akár a felsőoktatási intézmények, középiskolák bevonásával, stb.);
  • A start-up vállalkozások kiemelt támogatásúvá nyilvánítása (akár állami kockázati tőkebefektetési alap létrehozásával, illetve magánvállalkozások kockázati tőkebefektetési alapjainak létrehozása kedvezményes forrásteremtés elősegítésével, stb.);
  • A szellemi tulajdon védelmének magas szintű állami támogatása (az első szabadalmi, iparjogvédelmi eljárás ingyenessége, stb.);
  • A start-up-ok elindítóinak államilag dotált felkészítése (államilag támogatott vállalkozóvá válási felkészítés, vállalkozásfejlesztési tanácsadás meghatározott ideig, stb.)

             

Célunk a szegénység csökkentése (bővebb leírás: Részletes gazdasági program)

  • A munkából élők jövedelmének a nyugat-európait megközelítő szintre növelése (az Európai Unió bérátlagához igazodó bér-felzárkóztató programot! Elfogadhatatlan, hogy a magyar munkaerő ugyanannyi munkáért feleannyi, harmadannyi bért kapjon, mint nyugati társai!)
  • A minimálbérnek meg kell haladnia a megélhetési minimum mértékét, célkitűzés a reálértéken való évi 5% növelése;
  • Olyan foglalkoztatási programok bevezetése, amikből nem megmarad a szegénység, hanem kiemelkedhetnek a benne élők (a nyereségorientált vállalkozásoknak már nem vonzó, de a közösség számára fontos és ellátandó feladatoknak állami vállaltokba történő átvétele, a tartósan munkanélküliek foglakoztatásával legalább a létminimumot elérő jövedelemmel, stb.);

Magyarország fejlett világba vitele 

  • Olyan ország kialakítása, ahol az életminőség a legmagasabbak között van, az embereken nincs gazdasági kényszer a kivándorlásra;
  • Gazdasági növekedés beindítása a befektetések ösztönzésével (Regionális befektetési ügynökségek létrehozása, kisrégiókban);
  • A gazdaság exportorientáltságának elősegítése, a szabályozók olyan alakítása, melynek segítségével a magyar cégek a világpiacon erőteljesen versenyképesen jelenhetnek meg;
  • Turizmus fejlesztése terén elsősorban kisvállalkozások létrehozásának támogatása

(a bejövő pénzt ne a nagy társaságok kapják meg, hanem minél több magyar ember részesedjen belőle minél nagyobb arányban; nem minimálbéres 5*-os szállodai munkásokat, hanem tisztességes megélhetést lehetővé tevő kisebb szállodákat, panziókat támogatunk)

  • Infrastruktúra, utak, internet, telekommunikáció fejlesztése, árainak csökkentésével a hozzáférési lehetőség növelésére (kétszer kétsávos autóutak építése, stb.);
  • Az ország úthálózatának teljes körű szanálása (úgy megépíteni az utakat, hogy hosszú távon is megfelelő minőségű maradjon);
  • Nagy sebességű optika kábel minden településre (még nagyobb sávszélességet, ahol cégek, irodaházak, ipari parkok vannak)
  • A telekommunikációs díjak csökkentése az EU-n belül a legolcsóbb ország szintjére.

Lakáscélú támogatások rendszere;

  • Tömeges bérlakásépítés. Elsősorban fiataloknak, újházasoknak, gyereket, gyerekeket vállalóknak. (pl. 1-3 gyermeknél három hálószobásat.)

             

Pénzügyi program

A társadalom tagjai közt fennálló szakadék mérséklésének szociáldemokrata eszköze a progresszív adózás és járulékfizetés, amit az állam közmegegyezéssel oszt el. A szociáldemokrácia tehát – ellentétben más eszmékkel – nem kívánja az adók feltétlen csökkentését, hanem az adózást és járulékfizetést az állampolgár egyik legfontosabb kötelmének tartja, és nyíltan vallja a gondoskodó újraelosztó állam jelenlétének szükségességét.

A pénzügyi program alapvető elemei:

  • A személyi jövedelemadó rendszernek a szociáldemokrácia szolidaritási elvének megfelelően többkulcsossá alakítása a progresszív közteherviselés érdekében (ez alapján egyrészről mindenki rendelkezik adómentes összeggel, másrészt a jövedelem egy progresszívan növekedő adózás alá esik);
  • A bérköltség struktúra átalakítása egy méltányosnak tekinthető adórendszerrel;
  • Áfa 15%-ra levitele minden évben 1%-os csökkentéssel –max.20%, differenciált
  • A szerény jövedelműeknek lehetőségek biztosítása, a segélyrendszer ösztönzővé tétele (képzések, közösségi termelési egyesülések, stb.);
  • A minimálbérnek rövid időn belül a létminimumra való emelése;
  • A személyi jövedelemadó rendszeren belül az adójóváírás rendszerének visszaállítása, amellyel rövid időn belül emelni tudjuk a legkisebb jövedelműek nettó bevételét;
  • Bankszektort kötelezni, hogy számlavezetési ajánlataik közül egynek teljesen ingyenesnek kell lennie, beleértve a saját atm-ből történő készpénzfelvételt

A technológiai munkanélküliségből eredő problémák megoldása

A prognózisok szerint a 2030-as évekre a jelenleg élő munkaerőt foglalkoztató munka ötven százalékát automaták, robotok végzik majd. A korábbi ipari forradalmak során a felszabaduló munkaerőt más szektorok gond nélkül átvették, de lassan elérkezünk ahhoz a technológiai fejlettséghez, ahol erre már nem lesz lehetőség. Minden ágazatban egyre kevesebb élő munkaerőre lesz szükség, viszont a tőke a sajátosságánál fogva a folyamatos felhalmozást tartja a legfontosabbnak.

A szociáldemokrácia magyarországi képviselőjének, az MSZDP-nek tehát fontos feladata egy olyan gazdasági, társadalmi program megalkotása, amely a robotizáció korában is hatékonyan tudja képviselni a munkavállalóknak a munkához, a megélhetéshez való jogát. 

A programban a szociáldemokrácia alapelvei érvényesülnek, mely elvek mentén a technológiai munkanélküliség problémájának a megoldásához az MSZDP a munkavállalók és a munkáltatók képviseleteivel közösen, hosszú távon a következő programot tervezi megvalósítani:

  • A 8 órás munkaidő 6 órásra változtatása a munkavállalói jövedelmek változatlansága mellett:
    • Az adórendszeren keresztül a vállalkozásokat érdekeltté kell tenni; A munkavállalói oldalon a munkaidő kihasználtságának a javítását kell szorgalmazni.
    • Az élő munka alkalmazásának megfelelő kedvezményezése:
      • előnyök biztosítása a pályázatoknál; az élő munkaerő alkalmazását igénylő munkahelyek támogatása; felnőttképzéshez való hozzájárulása esetén adókedvezmények.
    • Az élő munkaerő alkalmazását igénylő beruházások, fejlesztések támogatása;
    • Az oktatási rendszerben a fejlett technológiák fejlesztésére, kezelésére képes képzések előtérbe helyezése, támogatása;
    • A szerényebb képességű munkavállalóknak az állami és a szociális ellátórendszerben való foglalkoztatása.

A fentiekben tárgyalt problémakör nem csak Magyarország illetve Európa, hanem a világ problémája is. Egy kizárólag a tőke érdekeit szem előtt tartó gazdasági fejlődés nagyon könnyen milliók technológiai munkanélküliségét eredményezi. Okulnunk kell azonban a megelőző évszázadok történelméből. A kizárólag tőke nyereségességén alapuló gazdasági struktúra a megélhetőségüktől megfosztott embereket, a világot egy társadalmi katasztrófába sodorhatja, amely szélsőséges helyzetben világégéshez vezethet. Erre mindenképpen megoldást kell találni.

Ezt a problémát azonban csak egy szociálisan érzékeny demokrácia képes megoldani!

Energetikai program

Az MSZDP véget akar vetni minden olyan energiafajta uralmának, amely szégyenteljesen torz világesemények elindítója és mozgatója.  Ha nincs olaj és gázérdekeltség, talán elkerülhetővé vált volna a XX. és XXI. század minden véres háborúja, és nem jön létre - vagy szelídebb formájában - , de kezelhetővé válik a lassan kezelhetetlen migráció. Meggyőződésünk, hogy a III. évezred a megújuló energiák korszaka a NAPKORSZAK kell, hogy legyen, nem pedig a félelempolitikára alapozott végítélet korszaka.

Bebizonyított tény, hogy Magyarország megújuló energia termelési képessége az ország teljes energia igényét többszörösen fedezi. Programunk, elvi álláspontunk nem véletlenül mellébeszélés nélkül radikális, hiszen a ránk erőltetett megoldásra váró problémák gyökerei is azok.  Az MSZDP az energia felhasználás korszerűsítésében természetes szövetségesének tekinti Magyarország és a Kék bolygó minden közérdekű célokért küzdő politikai és társadalmi szervezetét.

A program építőkövei

  • nap energia felhasználásával a napelemek és napkollektorok telepítésének támogatása (kiemelt jelentőséggel a lakossági alkalmazásokra);
  • szélturbinák telepítése (a lehetséges telepítési területek feltérképezése után akár jelentős állami támogatással);
  • geotermikus fűtésrendszerek létrehozása (Magyarország a termálvizek hazája, kiemelt fontossággal bír a felhasználása – nem csak turisztikai céllal);
  • házszigetelés program (az energiafogyasztás költségei csökkentésében kiemelt szerepet kell, hogy kapjon – családi-, és társasházak szigetelésében egyaránt);

                 

A vállalkozások helyzetének javítása

Az MSZDP megalakulásától kezdve a munkavállalók érdekeit messzemenőkig figyelembe vevő párt. Az MSZDP ezzel együtt tudja azt, hogy a munkavállalók elsődleges érdeke, hogy legyenek olyan munkahelyek, ahol munkát vállalhatnak, ezeket pedig a vállalkozások biztosíthatják. 

Az MSZDP a gazdaságpolitikájában tehát egyszerre veszi figyelembe mind a munkáltatók, mind a munkavállalók érdekeit. A társadalomnak mindkét oldal ugyanúgy részei, amelyek között csak felületesen nézve kibékíthetetlenek az ellentétek. A valóságban viszont egyik oldal sem boldogulna a másik nélkül, mindkettőre egyformán szükség van, mindkettő érdekét egyformán figyelembe kell venni, mivel: 

  • a munkáltató bármekkora tőkét is mozgósít a vállalkozására számára, az abban dolgozó munkavállalók munkája, a munkájából eredő hozzáadott érték nélkül nincs eredmény;
  • a munkavállaló hiába szeretne a megélhetéséhez szükséges pénz előteremtéséhez munkát vállalni, ha a vállalkozó nem teremt munkahelyeket.

Az MSZDP gazdaságfejlesztési programjának fontos részét képezi tehát, hogy a munkaadóknak és a munkavállalóknak a látszólagos ellentétét enyhítve kiegyensúlyozottá váljon a gazdasági szereplők közötti együttműködés. Ennek előmozdítása érdekében az MSZDP a vállalkozók és a munkavállalók képviselőivel előre, közösen egyeztetett és megtárgyalt módon a következő intézkedéseket tervezi bevezetni:

  • Minden vállalkozás egyenlő esélyt kell hogy kapjon a céljai eléréséhez;
  • Csökkenteni kell a vállalkozások adminisztrációs terheit;
  • A munkahelyteremtő, fenntartó, valamint a munkakörülményeket javító befektetéseket, beruházásokat ösztönözni kell az adó- és járulékrendszeren keresztül:
    • A beruházásokat előkészítő céltartalékok képzését kedvezményezni kell; A munkahelyteremtésben egyenlő támogatás a külföldi befektetővel (egyenlő mértékű munkahely teremtési támogatás – tőke és bértámogatás -, adókedvezmény, stb.);
    • A munkabér biztonságát segítő céltartalékok képzését kedvezményezni kell (fokozatosan be kell vezetni az egy éves bérre vonatkozó céltartalék képzését);
    • Az önfoglalkoztatás rendszerét „vállalkozó baráttá” kell tenni (első évi adókedvezmény, minimális adminisztráció, vállalkozói képzések, stb. bevezetésével);
    • A munkavállalókat érdekeltté kell tenni a vállalkozás működtetésében (munkavállalói résztulajdon, nyereségből való részesedés lehetőségének megteremtése, stb.)
    • A közérdekű feladatot ellátó vállalkozások non-profit szervezetté válását lehetővé kell tenni;
    • Ösztönző rendszer létrehozása a minél magasabb munkabér eléréséhez;

                 

Az egészségprogram

Az MSZDP egészségügyi programjának célja, hogy az egészségügyi ágazatban felmerülő aktuális problémákra olyan válaszokat adjon, ami a többség akaratával és igényével találkozik, megfelel a társadalmi igazságosság és szolidaritás elvének, illetve ezzel összhangban hatékonyabb működést tesz lehetővé.

A rendszerváltás utáni 25 évet áttekintve elmondható, hogy a megoldandó problémák száma nemhogy csökkent volna, hanem éppen hogy növekedett. Bizonyos területeken ennek következtében válsághelyzet alakult ki, ami azonnali kezelést tesz szükségessé.

A bajok egyik része a múltban gyökerezik (lásd pl.: hálapénz kérdése), másik része viszont abból ered, hogy a rendszerváltás utáni kormányok nem, ill. csak részben vállalták fel a nagy egészségügyi rendszerek átalakítását. Az átalakításoknál „fűnyíróelvnek” megfelelő gazdasági szempontokat, az új beruházások létrehozásánál pedig lobbi érdekeket vettek figyelembe.

Az új beruházások csökkentettek az infrastrukturális lemaradáson, ugyanakkor növelték az egyes régiók közti különbségeket. Maga a központosítási törekvés egyrészről érthető egy Magyarország méretű országban, másrészről viszont az emiatt felszabaduló források elvétele az egészségügytől nem megengedhető.

Az MSZDP a társadalmi igazságosság és szolidaritás elvének betartásával, annak maradéktalan alkalmazásával a társadalom polgárai számára az egészséghez és a gyógyuláshoz való joguk biztosítását a következő programpontokon keresztül kívánja megvalósítani:

  • Első prioritásként kimondható, hogy az egészségügyben felszabaduló forrásokat, csak az egészségügyben lehet felhasználni;
  • Második prioritás a társadalombiztosítás eltörlésének megakadályozása és a szolidaritás elven működő biztosítási rendszer fenntartása;
  • Az egészségügy állapotának javítására a ráfordítások kiemelt kezelése;
  • Az egészségmegőrzést szolgáló tevékenységek, a prevenciót segítő szolgáltatás az adóból leírhatóvá kell tenni;
  • A nyújtott szolgáltatások valós értékének meghatározása azért, hogy vizsgálható legyen az egyes egészségügyi szolgáltatók gazdálkodása, ezzel megvalósíthatóvá téve a valós értéken történő finanszírozást;
  • Biztosítani kel, hogy a fő ellátó továbbra is az állam legyen, emellett lehetőséget kell biztosítani magánbiztosítóknak új kórházak építésével, vagy belépést a meglévő infrastruktúrába;
  • Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a versenyszférában működő vállalkozók a TAO-s pénzeket szabályozott formában az egészségügy fejlesztésére fordíthassák;
  • A fiatalok számára vonzóbbá kell tenni a háziorvosi integrált ellátást;
  • A szükséges informatikai és egyéb hírközlési háttér továbbfejlesztésével lehetővé kell tenni az egyes szintek közti (alapellátás/szakellátás) információáramlást, a kommunikációt;
  • Országos informatikai rendszert kell létrehozni a lekövethető betegút, illetve az egyes megjelenéseken elvégzett vizsgálatok eredményeinek hozzáférhetővé tételére;
  • Az egészségügyben stabil, biztonságos, kedvező viszonyokat kell teremteni, életpálya modelleket kell megalkotni, rövid és hosszú távon egyaránt perspektívát kell mutatnia a fiatalok számára a pályaválasztásához;
  • Az egészségügy súlyának és kiterjedtségének megfelelően saját minisztérium létrehozása.

                 

Oktatási program

Egy modern jóléti állam szintén rendkívül fontos célja a kiművelt emberfők számának emelése, és a tudományos kutatások fokozott támogatása, mert e nélkül nincs tudásalapú társadalom. Ennek legfontosabb eszköze a mainál rendezettebb és kiegyensúlyozottabb oktatás- és tudománypolitika megteremtése. Úgy látjuk, hogy napjainkban nemcsak a szociáldemokrata iskolapolitika alapelvei: az ingyenes oktatás, ingyenes tankönyvellátás, az ingyenes diákközlekedés és étkeztetés szenvednek csorbát – megvalósításuk természetesen csak fokról-fokra történhet – hanem a pedagógusok helytállása ellenére az oktatás színvonala is csökken. Ennek oka egy súlyos félreértés. Ahelyett, hogy az évszázadok óta bevált oktatási kereteket töltenék meg időről-időre új tartalommal, magukat a kereteket szervezik át újra meg újra, létbizonytalanságot teremtve az oktatásügyben.

A szociáldemokrata oktatáspolitika útja modern ismeretek megszerzését, önálló gondolkodásra való nevelést, de nem a klasszikus műveltség, a hagyományos iskolarendszer, vagy az egyetemi autonómia elvetését jelenti ma és a jövőben is.

Célunk a kiművelt emberfők sokasága. Csak ez hozhatja meg az országnak a felemelkedést. Kornak megfelelő tudással rendelkezők hatékony munkája teremtheti meg csak azt a jólétet, amire mindannyian vágyunk. Ezért az oktatás az egyik legfontosabb az ország életében.

Mi kiemelt prioritásként kezeljük megfelelő erőforrásokat biztosítva ahhoz, hogy a legfejlettebbek közé emelkedjen a világon és ez az eredményekben is mérhető legyen.

Az MSZDP oktatási politikája tehát az, hogy az iskolai reform részleteinek kidolgozása a szociáldemokrácia értékrendje mentén a pedagógusok, a hozzáértő szakemberek feladata. 

Az oktatás átalakításának a programja a következő pontok mentén történik: 

  • Megyei és megyei jogú városi intézményfenntartók létrehozása;
  • Az iskolák gazdasági önállóságának és az intézményvezetők igazgatói jogköreinek biztosítása;
  • A tanfelügyeleti rendszer átgondolt és céltudatos kialakítása;
  • Meg kell újítani a tanártovábbképzés rendszerét, a szakfelügyelők és szakértők bevonásával;
  • A hátrányos helyzetű diákok állami forrásból való rendszeres ösztöndíjazásával az egyenlő esélyek megteremtése a társadalmi mobilitás érdekében;
  • Biztosítani kell a tankönyvválasztás szabadságát;
  • A kerettantervek átírása a tanulók szempontjainak is figyelembevételével (ne legyenek 30 óránál több órák egy középiskolás diáknál);
  • A tananyagok csökkentése illetve átírása a szakoktatásban dolgozók észrevételeinek figyelembevételével;
  • Vissza kell állítani a szakképzés rangját, legyenek újra országos szakmai versenyek;
  • A szakképzésben a kvótarendszer konszenzusos kialakítsa;
  • Növelni kell a gyakorlati helyek számát, minden főbb szakma legyen képviselve állami szinten is megyénként;
  • A pedagógus bértábla minimálbér-követésének visszaállításával a tanári fizetéseket az

értelmiségi léthez szükséges szintre kell emelni;

  • A kafetéria rendszer egységes bevezetése a közoktatásban, párhuzamosan vissza kell állítani a túlmunka díjazását;
  • Meg kell újítani az oktatás teljes dolgozói körének a bérrendezését (a pedagógusok munkáját segítő iskolatitkároknak, rendszergazdáknak, az iskolák működését biztosító karbantartóknak, takarítóknak)

                 

Szakképzés

A magyar közoktatás színvonalát jelző mutatók tragikusak. Ez az eredménye annak, hogy az iskolák önállóságon és tapasztalatokon alapuló tevékenységét politikai ambíciók és kísérletek egyre idegesebb légkörű, pedagógiai szabadságot nélkülöző állami akarattá változtassák.

Megfelelő minőségű szakember csak értékes általános iskolai végzettséggel rendelkező állampolgárból válhat. A jelenlegi nemzetközi felmérések sajnos nem ezt az elvárható értéket igazolják

Az ország legnagyobb értéke a munkaereje. Az ezzel való gazdálkodás létkérdés. Nem szabad megengedni, hogy a jó szakmai alapokkal rendelkező kiképzett munkaerőnk a nagyvállalatok pillantok alatt betanítható, alacsonyan megfizetett extraprofitot termelő, bármikor lecserélhető embergépe legyen. 

Az alapképzés után erősíteni kell azokat a szakmai kompetenciákat, amelyek a munkaerő egymásra épülő lehető legmagasabb minőségét, sokoldalú felhasználhatóságát és önálló vállalkozóként történő megélhetőségét is biztosítja. 

Szélesíteni és vonzóvá kell tenni a mesterképzés gyakorlatát. Azt, hogy a magyar szakképzett munkaerő magasan kvalifikált és széles szakmai területen mobilizálható, semmi sem bizonyítja jobban, hogy a magyar ruhaipar kiképzett munkaereje tömegével és kiválóan szolgálja külföldi tömegcikkipari és műszeripari nagyvállatok gazdasági érdekeit.

                 

A mezőgazdasági program

A mezőgazdaság továbbra is magyar mezőgazdaság maradjon. Nem engedhető meg, hogy a legnagyobb anyagi jellegű gazdasági értékünk a termőföld külföldi érdekeltségek tulajdonába jusson, és sok esetben a magyar mezőgazdaság tönkretételének aktív vagy passzív eszköze legyen. Amit a magyar mezőgazdaság megtermel, azt ne szoríthassák ki a boltok piacairól a sokszor más földrészekről idehozott globalizált termékek. 

Az igazi esélyegyenlőség Európán belül nem az, hogy mindenki mindenhol vehet magának birtokot, hanem az, hogy az ország állampolgárainak legalább annyi esélye legyen a földje megtartására, mint amennyire kényszerítve van annak áron alul való értékesítésére. Lehetővé kell tenni, hogy a több milliót érő pár száz négyzetméteres luxustelkek mellett jelenjenek meg a kínálati piacon a pár száz forintért bérbe vehető, vagy pár ezer Ft-ért megvehető telkek, akár építkezés, akár hobby jellegű tevékenység számára. Az ország igazi állampolgára tulajdonos is. Vagy lakóház, vagy földterület tulajdonosa. Az ország lakosainak döntő része jelenleg sem önálló lakóházzal, sem önálló földtulajdonnal nem rendelkezik.

Biztosítani kell, hogy a magyar mezőgazdaság élelmiszertermelésre alkalmatlan területein elektromos energiát termelhessen. Erre minden műszaki, technológiai és humánerőforrás feltétel adott és biztosítani tudja az ország energia függetlenségét. Ez nem vágyálom, hanem a megvalósítható Napkorszak. Az igazi konvergencia az lesz, ha ezen a területen is érvényesíteni tudjuk Németország, Ausztria és a többi EU ország már működő gyakorlatát.

Ezen elvek érvényesítéséért:

  • Konfliktuskeresés helyett nemzeti érdekérvényesítést! A termőföldet ki kell vonni a tőke szabad áramlásának uniós elve alól.  
  • A termőföldekkel a helyi közösségek rendelkezzenek. A magyar termőföldnek nemzeti tulajdonban, a helyi közösségek tulajdonában van jó helye.  
  • A szövetkezés az EU-s támogatások megfelelő felhasználásának záloga. A hazai és az uniós források hatékony felhasználására együtt kell működniük a földeket művelőknek;

    Támogatjuk a szövetkezéseken belül a termőterületek termőképességének optimális kihasználását.

         A termelői és értékesítési szövetkezések támogatása.

oA piaci értékesítésben kerüljön közelebb egymáshoz a termelő és a vásárló; oA piaci verseny ármeghatározásában csak a nagy mennyiséget azonos minőségben előállító termelőknek van esélye.

         Kertgazdálkodás.

  • A kertgazdálkodás elsősorban az önellátást szolgálja. Az erre való áttérés az élelmiszer önrendelkezést, az ellátás biztonságát és a helyi közösség megmaradását ígéri. Az önellátást segítő ház körüli kertföldek 0-1 hektár között lehetnek.
  • Támogatjuk a kertgazdálkodást, mint szemléletmódot és termelési létformát;  Támogatjuk a kertgazdálkodást, mint a helyi közösség fontos megtartó erejét.

                 

Szociális program

A szociáldemokrácia a társadalmi szolidaritás elvén az esélyegyenlőség megteremtésével csökkenteni kívánja azt a szakadékot, amely az egyes társadalmi rétegek közt tátong. A csökkentés szociáldemokrata módja, hogy az állam minden polgára számára biztosítja a magas színvonalú egészségügyi ellátást, az ingyenes oktatást, az első lakáshoz és első munkahelyhez való jutást, a teljes foglalkoztatottságot és a gondtalan nyugdíjas éveket. 

Ezen programjának megvalósításához a következő intézkedéseket kívánja végrehajtani:

  • Ne legyen éhezés! Testi és szellemi fejlődéshez szükséges ennivalót minden gyereknek!
  • Ne fagyjanak meg emberek sem az utcán, sem saját lakásukban! Hajléktalan-szállók helyett bérlakásokat! Tüzelőutalvány rendszerének bevezetése minden rászorulónak!
  • Legyen ismét alkotmányos jog a társadalombiztosításhoz való jog! Vissza kell állítani a korkedvezményes és rokkantsági nyugdíjak rendszerét!
  • Támogatjuk a munkával szerzett nyugdíjak biztosítását, sérthetetlenségét;
  • A nyugdíjakat alapvetően az állami költségvetésből kell megoldani, de támogatjuk a párhuzamosan, kiegészítésként az öngondoskodás elvén működő rendszert is;
  • A nyugdíjaknak biztosítaniuk kell a nyugodt megélhetést;
  • Differenciált nyugdíj emelés- a kis-nyugdíjakat nagyobb százalékban kell emelni a normál megélhetést biztosító szintig;
  • Minimál nyugdíj az átlagbérek százalékában legyen meghatározva;
  • Különösen kedvezőtlenül megállapított nyugdíjak korrekciójának folytatása a reális szintig;
  • A rendszerváltás előtti politikai kiemeltek rendezése;
  • Időskori szociális támogatás, kedvezményes üdülés, gyógykezelés;
  • A nyugdíjemelés mértékének megállapításához a svájci-indexálás újbóli bevezetésével.