Interjú Bazsai Ferenccel 90. születésnapja alkalmából
 |
|
Magában őrzi a történelmet és vallja, hogy egykori szaktársai, elvbarátai tevékeny szereplésükkel alakították is azt. Mostanában többször hitet tettél rendezvényeinken amellett, hogy a szociáldemokrácia előtt kivételes történelmi lehetőség nyílik meg. A napi események mintha ennek ellentmondanának. Mire alapozod bizakodó véleményed? Először is a politikai életben nagy változás megy végbe, különféle mozgások tanúi vagyunk, s ez egyúttal vákuumot teremtett a balodalon. Úgy tûnik, hogy a baloldali politizálás elveszíti támogatottságát. De mit tapasztal az ember? Mindenekelőtt azt, hogy a munkásrétegek , akik ma is értékeket állítanak elő, nincsenek megbecsülve. Mondhatjuk, hogy már a szociális mélyponton vannak. A gazdasági gondok sokasodnak, sőt, válságok sújtják az ország lakosságának jó részét. Személyi konfliktusok és érdekellentétek is megrontják az életünket. Ilyen környezetben a dolgozó emberek - kétkeziek vagy szellemiek - fokozottan érzékenyek, s ösztönösen is keresik a kiutat. Ez alkalmat ad arra, hogy megszólíthassuk őket. Mindenekelőtt az alapjogok érvényesítéséért kell mozgósítani őket. Úgy látod, hogy az általad felvázolt válságkörnyezetből egyedül a baloldal erősödhet? Nyilvánvaló, hogy a baloldal csak akkor tud visszaerősödni, ha ismételten lesz egy olyan „menedzser” garnitúrája, mely képes újszerûen beavatkozni a politikába és így a munka világának tömegei javára fordítani a válságot. Tisztességes, valós és megújulásra kész szociáldemokratákra van szükség, erre várnak az emberek. Igényes elméleti és szívós szervező munkával elkerülhető, hogy a radikális-populista, vagy akár ultrajobboldali jelenségek tartósan befolyásolják közéletünket. Az is fontos, hogy az évtizedek óta lejátszódó kulturális leépülést megállítsuk. Az MSZDP fennállása során bizonyította a változásokhoz való alkalmazkodás képességét, ha ezt megtesszük, igenis teret nyerhetünk más politikai szereplőkkel szemben. Nem állítható, hogy ilyen irányú kísérletekre eddig nem került sor a rendszerváltás óta, mégsem sikerült számottevő eredményeket felmutatni. Ezt mivel magyarázod? Éppen elég nagy eredményünk, hogy a rendszerváltáskor utat tévesztett szociáldemokrata vezetők által életre hívott önemésztő konfliktusok hosszabb ideje megszûntek. Az sem tett jót az MSZDP-nek, hogy a szocialisták a szociáldemokrácia egyedüli letéteményeseinek hirdették magukat, holott tagjaik szociáldemokratizálódása jószerével mind e mai napig el sem kezdődött. A szocialisták elfelejtették, hogy a baloldal sokszínû, s hogy ennek elismerése és felkarolása, valamint képviselete az ipari-városi környezeten kívül is teremthet erős társadalmi bázist. Közös felelősségünk, hogy politikai ellenfeleinknek sikerült a sorainkat lejárató, úgynevezett disszidens szociáldemokráciát a maguk szolgálatába állítaniuk. Szükség van az erők újraegyesítésére. Nem kerülhető meg az a súlyos hiányosság sem, hogy az egykori ifjúsági mozgalmunk és szervezeteink szinte megszûntek, pedig a fiatalokkal való kapcsolatteremtés a „játszma”fontos része lesz. Tény, hogy a szociáldemokrácia hazai története hányatott volt. Az „újjászületéshez” vissza kellene térni olyan víziókhoz, elméleti tételekhez, mint amilyen a demokratikus szocializmus gondolata. Van ennek realitása a mai Magyar Köztársaságban? Igen! Feltétlenül! Én azt tapasztalom, hogy a társadalom jórészében él a szocializmus utánérzése, sokan lovagolják meg ezt manapság. Nekünk fel kell mutatnunk a valós szociáldemokrata értékeinket. Következetesen hirdetni és vállalni kell a társadalmi haladás, a tiszta és tudományos alapú kultúra, az emberi méltóság, a nemzetek kölcsönös elfogadáson nyugvó tiszteletét, a munka megbecsülését, a félelem és gyûlöletmentes békés életviszonyokat. Még egyszer – ha születésnapomon kívánhatok valamit – egység kell! Olyan, amelyben a különféle történelmi és megújuló szociáldemokrata szereplők együttmûködése nemcsak véletlenszerû, hanem tudatosan vállalt közös kötelezettség.
Az interjút készítette: a szerkesztő
|